Fürdőszálló

A Fürdőszállót tervezte Hegedűs Ármin és Bőhm Henrik , épült 1926-1928-ban .Stílusa : ekletikus. A második világháború alatt az épület egyik szárnyát aknatalálat érte. A helyreállítás munkálatait Eng Károly építész irányításával végezték. A fürdő az 50-es évek második feléig még működött. Később a fürdő fenntartása és működtetése megváltozott. A leromlott épületet a 70-es években felújították, de nem kapta vissza eredeti funkcióját. Különböző irodák működtek benne. Hasznosítására több terv és elképzelés született a város vezetősége részéről. A gyönyörű épület megmentése és restaurálása azonban a mai napig nem oldódott meg. 

 

                                               Interjúk

Az interjúkat olyan kiskunfélegyházi lakosokkal készítettük , akik már régóta  a városban élnek.

Első interjúnkat a városközpont Ótemploma előtt készítettük egy 58 éves hölggyel ; megkérdeztük mit gondol Kiskunfélegyházáról és mi számít számára értéknek városunkban.A válasza ez volt: Számomra sokat jelent Kiskunfélegyháza történelme és nagyon szépnek találom az épületeket. Különösképpen a városházát tartom kiemelkedőnek .

Második interjú alanyunk egy 65 éves úr volt. Neki is ugyanezeket a kérdéseket tettük fel , így nyilatkozott : Én nagyon értékelem a kiskunfélegyházai strandnak a termál- és  gyógyvizes részét , természetesen azért,mert gondolnak az idősebbekre. Régen nagyon szép volt a Fürdő szálló is , sajnálom ,hogy bezárták. Remélem egyszer felújítja a város és újra üzembe helyezi.

Az utolsó interjút egy 56 éves hölggyel ejtettük meg a Kossuth utca Kéttornyú templom előtt.Kérdéseinkre ezeket a válaszokat adta :Gyönyörűnek tartom mind a három templomunk belsejét. Emellett múzeumaink is nagyszerűek. Nekem személy szerint a börtönmúzeumunk tetszik igazán. De fontosnak tartom a városházát és a régi épületeinket. 

 

        Rövid bemutatkozás

Két osztálytársammal szerkesztjük ezt a blogot. Mind a hárman Kiskunfélegyházán élünk és a nyolcadik osztályt tapossuk a Móra Ferenc Gimnáziumban.A Blogunk Kiskunfélegyháza értékeiről szól,és ezzel nemcsak mások , de mi is jobban megismerhetjük a mi kis városunkat.
 

                                                        
                      Kiskunfélegyháza fontosabb épületei



                                               Kiskun kapitányság

 A Kiskun kapitányság barokk stílusban épült ,de építésénél csak a leegyszerűsített formát alkalmazták.1826-ban raboknak építettek egy kápolnát ,építéséhez 8 kiskun kerületi helység adott építési anyagot .

                                  Hattyúház


Hattyúház tervének elkészítésére 1819 tavaszán került sor. Mayerhoffen János volt e tervnek a kiötlője.1819-1820 közt építették fel.A fát és a vasat Szolnokról hozatták . A hattyúház a kocsmacégéremmel és az aranyozott gombbal a piactér igazi dísze volt .

Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai  Szakképző Iskola és Kollégium

Az iskola 1871-ben, mint Tanítóképző kezdte meg működését.Kezdetben Csongrádon működött. De a Tisza gyakori áradása miatt 1876-ban Kiskunfélegyházára költözött.Az iskola Kiskunfélegyházán először a mai Móra Ferenc Általános Iskolában nyert elhelyezést. 1904-ben költözött jelenlegi helyére. Az utóbbi 45 évben többször változott.1949-50-től átalakult Állami Pedagógiai Gimnáziummá.1962-64-ig fiúgimnázium, majd 1963 szeptemberétől koedukált gimnázium lett. 1972-ben kezdődött a gépészeti szakközépiskolai képzés.

Sarlós Boldogasszony templom


Építése 1749-ben vagy 1744-ben kezdődött .Az építkezéshez szükséges alapanyagokat Kővágóérről és az 1526-ban elpusztult régi Félegyháza kőtemplomából szerezték be. 1754-ben a torony összeomlott, beszakította a templomhajó mennyezetét. Barta Jakab építőmestert tették felelőssé érte.1885-ben a templomot felújították.1904 és 1905 között helyezték a bejárat fölé a megváltót és a két angyalt.Sajnos az angyalok a második  világháborúban megsérültek,ezért kezükben már nem láthatóak az "angyali hangszerek".

                      Móra Ferenc Gimnázium


A Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza legrégibb oktatási intézménye.1809-ben alapították.1825-ig két világi professzor oktatott. Igazi fejlődésnek Holló László igazgatósága alatt indult meg.1891-től a régi iskolaépület túl kicsi volt.A jelenlegi épület 1896-ban épült egy katonai istálló helyén. Az avatóünnepséget felvették az országos millenniumi ünnepségek listájára.Az avatóra az akkor még fiatal gimnazista Móra Ferenc írt verset. 1944-ben katonai kórház működött itt. 1978-ban haladta meg először az érettségizők száma a százat. A 80-as évek végén új épületrész került átadásra. 1994-ben indult a hatosztályos képzés.Az intézmény első emeletén egykori diákjainak, köztük Szántó Piroskának és Holló Lászlónak a festményei láthatóak.2010 tavaszán Kétszáz év művészete címmel kiállítást rendeznek a gimnázium volt diákjainak munkáiból.

                              Városháza

Városházát 1909 és 1911 között építették . Vas József és Morbitzer Nándor építette szecessziós stílusban . Az új városháza építésének oka az volt, hogy a régi túl kicsi volt. 1910-ben Vas József hirtelen elhalálozott és rokona Morbitzer Nándor vette át az építkezés folyását , néhány dolog megváltoztatásával . 1911 október 16-án ünnepélyesen felavatták.

                                  Kálvária

Az 1800-as évek elején Pintér Mátyás adományaiból alakították ki a régi félegyházi kálváriát, de 1828-ban városfejlesztési okokból a mai helyére került. Itt emelték 1829-ben Fischer Ágoston tervei alapján a Hétfájdalmú Szűz szobrokat .A kálvárián elhelyezkedő  12 m hosszú, 13 m széles, félig földbe süllyesztett szakrális épület a  félköríves szentélykápolna. Előtte a régi fakeresztek helyén 7-7 stációoszlop épült, melyeknek homlokzatán képfülke van, benne fémlapon festett kép.

                                                           
                                    Híres emberek Kiskunfélegyházán

                                                             Holló László


Kiskunfélegyházán született 1887.március 6-kán.Debrecenben hunyt el 1976. augusztus 14-kén. Festőművészként tevékenykedett. Változatos, eseményekben gazdag gyermekkora, a félegyházi tanyák és piacok világa életre szóló vizuális élményt jelentett számára. Érettségi után a budapesti Mintarajz Iskolába jelentkezett. 1909-ben szerzett rajztanári oklevelet. 1909-1910 telén Münchenben, 1909-1914 nyarán Técsőn, Hollósy Simonnál képezte magát. 1912-ben kiállított a Függetlenek Szalonjában. 1916-tól haláláig a tócoskerti házban élt (a mai Emlékmúzeum). Debrecenben társaival létrehozta a Művészházat és az Ady Társaságot. Művei országos és külföldi kiállításokon szerepeltek. 1949-1954 mélypont volt Holló életében. A kiállítások, pályázatok anyagából művei kimaradtak. Utolsó két évtizede hozott kimagasló sikert. Szülővárosával való kapcsolata soha sem szakadt meg. Tanújelét adta azzal. hogy 1966-ban 26 darab olajképet és 15 darab grafikát ajándékozott a városnak. A nagy értékű alkotások azóta állandó kiállításon szerepelnek a Kiskun Múzeumban Végakarata szerint szülővárosában temették el. Sírja a Felső-temetőben található. Kitüntetései: Munkácsi-díj, Kossuth-díj, Érdemes-Művész, Kiváló-Művész, Petőfi-emlékplakett, Kiskunfélegyháza és Debrecen díszpolgára.

                            Petőfi Sándor

Kiskőrösön született-bár Kiskunfélegyházát vallotta szülőhazájának. 1823. január 1-jén született.Apja a kiskunfélegyházi Hattyúházban lévő mészárszéket bérelte. A költő gyermekkorának első éveit Félegyházán töltötte. Kecskeméten, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon, Selmecen, Szabadszálláson járt iskolába. A család vagyoni helyzetének romlása miatt a tanulást abbahagyta. Katonának állt, de betegsége miatt leszerelték. 1844 elején Pestre ment verseit kiadni. Figuráit félegyházi alakokról mintázta. 1844 és 1846 között jelent meg a János vitéz. 1848-ban a márciusi ifjak vezéregyénisége. 1848 június elején Pestről Nagykőrösön át Félegyházára utazott. Ekkor írta a Szülőföldem című költeményét. 1849-ben jelentkezett Bemnél, aki májusban őrnaggyá nevezte ki. 1849 július 31-én a segesvári csatában nyomtalanul eltűnt. Kitüntetése: Kiskunfélegyháza Díszpolgára, 1991.

                            Móra Ferenc

Kiskunfélegyházán született  1879. július 19-kén.Szegeden hunyt el 1934.február 8-kán.
 Íróként, újságíróként és muzeológusként tevékenykedett. Az elemi iskolát szülővárosában kezdte. A félegyházi főgimnáziumban kiváló eredménnyel érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, természettudományi karon. Felsőlövőn tanított, 1902-13 között a Szegedi Napló munkatársa, 1913-tól főszerkesztője. 1917-től a Szegedi Múzeumigazgatója lett. Irodalmi hírnevét prózai írásaival, tárcáival, a világos magyar stílus jellemzi. Ifjúsági regényeinek élményanyaga Félegyházához kapcsolódik. Kitüntetése: Kiskunfélegyháza díszpolgára.

                   Kiskunfélegyháza szobrai

                                                                                                                                                                      A Jó és a Rossz :A szobrot 1994-ben alkotta Kun Éva .Ez a fantasztikus szobor a régi Zeneiskola előtt került elhelyezésre - korábban itt állt a második világháborúban elesett orosz katonák emlékműve. A dór stílusú szobor  a jó és a rossz azonos gyökérből  való származását ábrázolja. Sajnálatos módon a Jó-t ábrázoló szobrocska már megrongálódott - a jobb keze letört a harsonával együtt.

Bajcsy-Zsilinszky Endre szobra :Bajcsy-Zsilinszky Endre ülő szobrát , Eskulits Tamás alkotását 1989-ben helyezték el .

Bányász-szobor:A szobor Kiskunfélegyházán 1950-52-ben fölépült középnehéz vasszerkezeti gyár, a Bányászati Berendezések Gyára jelkép-szobra.Bár a gyárnak már nem ez a profilja , a szobrot mégis meghagyták .

Bem József mellszobra: Alkotója Petrovics József  őrvezető. A szobrot eredetileg a kiskunfélegyházi Bem József laktanya parancsnoki épületének bejárata előtt helyezték el 1980-ban, de  miután az alakulat megszűnt , a Bem-szobor 2001. május 21-én a Helyőrségi Klub udvara került.

 
Biztonságban (Pingvin-szobor): A Platán Utcai Általános iskola Pihenőparkjában került elhelyezésre.A kiskunfélegyházi születésű Pálfy Gusztávot kérték fel a szobor elkészítésére anno 1998-ban.

Centenáriumi díszkút: Nevéhez méltóan a díszkutat 1948-ban szerették volna felavatni, de a kivitelező - id. Bozóki István - anyaghiányra és az időjárásra hivatkozva nem tudta tartani a határidőt. Az 1950. novemberében elkészült alkotást az átvételi bizottság nem vette át. A javítások után a díszkutat 1951. november 24.én már átvették, de az ünnepélyes felavatás -érthetően- elmaradt.

Citerázó paraszt: A szobor alkotója Kovács Ferenc aki 1966-ban hozta létre művét.A szobrot a művész az édesapjáról mintázta. Az eredeti alkotás a félegyházi Alsó -temetőben, az alkotó apjának sírját díszíti.

Csobogó ("Kőkáposzta" szökőkút): Alkotója Kovács Ferenc. A szobrot 1982-ben állították fel a Béke téren.A kút esztétikus színfoltja a térnek.

Dózsa György szobor: A szobor alkotója Somogyi József. A művész már 1955-ben elkészítette, de művét csak 1958-ban állították ki Cegléden.
Dózsa születésének 500. évfordulójára újabb szobrot készített a művész amivel 1972. június 22-én lecserélték korábbi alkotását. Somogyi József is részt vett a 'régi Dózsa' új helyének kiválasztásában. Az Dózsa ünnepségsorozat részeként 1972. augusztus 20-án másodszor leplezték le a szobrot Kiskunfélegyházán.

1.Világháborús emlékmű: A szobor alkotói Varga Ferenc és Morell Mihály.1941.május 25-én avatták fel a szobrot.
 A tüzérjelenetet ábrázoló domborművet, amely a II. világháború után eltűnt, Morell Mihály szobrászművész újramintázta. A restaurálási és konzerválási munkákat Szűts Tamás szobrász végezte. Az újraavatás 1997. november 1-én történt.

Országzászló:A szobor alkotója Martinelli Jenő. 1934. szeptember 2-kán felavatták, de 1945. augusztus 7-én szétszerelték, és raktárba helyezték.
Végül 1999-ben úgy döntöttek , hogy visszaállítják az emlékjelet. Újraavatása 2001.május 25-kén történt.

  Európa-ivókút: A szobrot készítette Kocsis László ,Palásti Gábor és Szűts Tamás.
Kiskunfélegyháza évről évre sokat tett és tesz a testvérvárosi kapcsolatok építésért és ápolásáért. A kút avatási ünnepsége után kapta meg a város az Unió elismerő zászlóját. A kút alsó része( gránit ) a durva a megmunkálatlan, míg a sima a szorgalmasan megmunkált földet jelképezi.
A felfelé ívelő három levél a természet örök megújulását és az itteniek hitét szimbolizálja. A felső sorban az ország, a megye és a város címere látható. A leveleket a 12 európa csillagos pánt fogja össze. A pánt alatt több sorban a testvér és Partner városok címerei láthatók.

Égi Vándor: A szobor alkotója Kiskunfélegyháza egyik díszpolgára , Morell Mihály.2011-ben a Kiskun Múzeumban nyílt állandó kiállítása 11 festménnyel és hat szoborral, köztük az "Égi vándorral".
2013. augusztus 20-n az Égi vándor köztéri mása kapott helyet a Móra Ferenc Gimnázium előkertjében, melyet Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrász és Portolani Gina szobrász nagyított fel és varázsolt köztéri szoborrá. Az öntés Bobály Attila szobrász öntödéjében készült. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatának köszönhetően 4,2 millió forintot nyert az önkormányzat a szobor felállítására. A szobor talapzatát Bozóki István kőfaragó készítette.

Fájdalmas Krisztus-szobor:Alkotója ismeretlen.A Sarlós Boldogasszony templom előtt a Béke téren állították fel a barokk stílusú  szobrot. A szép hullámvonalú, festett homokkő alkotást 1774-ben faragták, és a következő évben állították fel.

Fiú bagollyal:A szobor alkotója Gáti Gábor. A szobrot 1976-ban az Ének-zene Tagozatos Általános Iskola előkertjében helyezték el.Lánytestvére Dunaújvárosban látható.

A dunaújvárosi lánytestvére:

Holló Lajos mellszobra:Alkotója  Istók János.A szobor már 1926-ban elkészült , de a város akkori vezetői elhalasztották a köztéri felállítását.Végül is több mint 33 év után, 1959 augusztus 20-án avatták föl a szobrot a Móra Ferenc téren. Mivel a talapzat elkészítéséhez szükséges költségeket a városi tanács nem tudta biztosítani, ezért az egykori országzászló mészkő posztamensét használták fel.
2004-ben az Önkormányzati testület döntött egy új, egész alakos Móra-szobor felállításáról és helyéről. Így került sor arra 2004. augusztus 20-án, hogy közel 80 év után újraavatták a Holló Lajos szobrot az eredetileg tervezett helyén, a szülőházzal szemben.

id. Holló László mellszobra :Idősebb Holló László (Holló László Kossuth-díjas festőművész apja)a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium elődjének, a Katolikus Főgimnáziumnak a kezdeményezője, szervezője és első igazgatója volt. Mellszobrát 2009. szeptember 13-án a 200 éves évfordulós ünnepségek nyitányaként avatták föl a Gimnázium előkertjében. A szobor alkotója a Holló László díjas Józsa Lajos szobrászművész.

Kossuth Lajos mellszobra: Alkotója Pálfy Gusztáv.1985-ben lett felavatva a Hősök Parkja egyik szobraként.

Magyarok Nagyasszonya: Corte Guidon a tervezője. A Béke téren avatták fel 1929-ben.

Móra Ferenc szobra:A szobor létrehozói Markolt György,Mihály Gábor,Baráz Tamás,Markolt Sebestyén.2004-ben helyezték el a Móra Ferenc téren.Az író születésének 125. évfordulójára állíttatta a város önkormányzata.

Nepomuki Szent János-szobor:Alkotói Mayer János és Ritter János.
 Nepomuki Szent János (1345-1393) a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. Ezeken kívül szobrainak helymegjelölő és helyvédő funkciót is tulajdonítottak. Félegyházán a város újratelepítőinek fatemploma állt 1743-ban ezen a helyen. A szobrot 1799. május 16-án avatták. Szent János szobra 1950-ig volt a város értékes és látványos műemléke. Ekkor 'térrendezés miatt' lebontották.Közel ötven év telt el , amíg a szobor restaurálására sor kerülhetett. A talapzatot Markolt László készítette, a restaurálást Bozóki István végezte. Az elhelyezésben annyi változás történt, hogy a kelet felé néző főhomlokzat most észak felé néz. Az újraavatás és szentelés 1994. november 20-án történt.
(Forrás: Urbán Miklósné: Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek egyéb építmények Kiskunfélegyházán - Kiskunfélegyháza, 2005. 192 p.)

Petőfi Sándor szobra:Alkotója Köllő Miklós.
Segesváron, utolsó csatájának helyszínén 1897-ben szobrot emeltek Petőfi Sándor tiszteletére. Az első világháború alatt a szobor Magyarországra került. Később román politikusok visszakövetelték. A diplomáciai tárgyalások nem jártak sikerrel, a szobrot azóta sem állították vissza eredeti helyére. Románia visszaköveteli a segesvári Petőfi-szobrot. A békeszerződés szerint Magyarország és Románia a nemzeti érzés ápolását szolgáló művészeti szobrait és gyűjteményeiket kicserélhetik egymással.... A román kormány visszaköveteli az összes műtárgyakat, amelyeket 1914. június 1. óta Erdélyből eltávolítottak. Ezek között van a segesvári Petőfi-szobor is, amelyet az 1916-i meneküléskor szállítottak Budapestre. A gyönyörű szobrot később nagy ünnepségek között Kiskunfélegyházán állították fel. (Ellenzék, 1922. V. 13., 6. old.)

Petőfi-kút: Kiskunfélegyházán az egykori gabonapiac területén lévő ásott, téglafalazatú ivókút különleges irodalmi emléke a városnak. A kutat évtizedekkel korábban lefedték. Az alig ismert kútról Petőfi is megemlékezik a Szülőföldemen című versében. A kerámia emlékkutat a Nemzetközi Kerámia Stúdió két művésze készítette.

Szentcsalád:Alkotója Nagy Nepomuki János.A szobrot 1899-ben állíttatta  K. Szabó Imréné Kiss Márta vallási áhítatból.

Szentháromság-szobor:Alkotója Hunyadi László.A szobrot a Szent István téren avatták fel 2005-ben.

 Szoborpark: Kovács Ferenc szobraiból hozták létre a parkot. A Petőfi-városrész előtti parkban helyezték el a 9 db szobrot, egy föliratos emlékkövet és egy követ a művész aláírásával 1993-ban.

Tornászlány:Alkotója Meszes Tóth Gyula.Kossuth Lajos utca
Középiskola és Szakiskola udvarában helyezték el 1977-ben.

Ülő terhes nő -szobor: Alkotója Meszlényi János .1970-ben avatták  fel  a Városi kórház épületei közt lévő parkban.

Egy kis előtörténet... :

Kiskunfélegyháza kétszer települt város.
A mai Félegyházát 1743-ban  alapították újra  az Üllésből és Jászfényszaruból kirajzott telepesek. 1774-ben Mária Terézia rangra emelték , mely 1872. augusztus 26.- án rendezett tanácsú város lett.
A lakónépesség szerint ez Bács-Kiskun megye harmadik legnagyobb városa. A mostani polgármester Kapus Krisztián .
A teljes népessége ( 2013. január 1.) 29567 fő , népsűrűsége 116,94 fő/km².