Híres emberek Kiskunfélegyházán

                                                             Holló László


Kiskunfélegyházán született 1887.március 6-kán.Debrecenben hunyt el 1976. augusztus 14-kén. Festőművészként tevékenykedett. Változatos, eseményekben gazdag gyermekkora, a félegyházi tanyák és piacok világa életre szóló vizuális élményt jelentett számára. Érettségi után a budapesti Mintarajz Iskolába jelentkezett. 1909-ben szerzett rajztanári oklevelet. 1909-1910 telén Münchenben, 1909-1914 nyarán Técsőn, Hollósy Simonnál képezte magát. 1912-ben kiállított a Függetlenek Szalonjában. 1916-tól haláláig a tócoskerti házban élt (a mai Emlékmúzeum). Debrecenben társaival létrehozta a Művészházat és az Ady Társaságot. Művei országos és külföldi kiállításokon szerepeltek. 1949-1954 mélypont volt Holló életében. A kiállítások, pályázatok anyagából művei kimaradtak. Utolsó két évtizede hozott kimagasló sikert. Szülővárosával való kapcsolata soha sem szakadt meg. Tanújelét adta azzal. hogy 1966-ban 26 darab olajképet és 15 darab grafikát ajándékozott a városnak. A nagy értékű alkotások azóta állandó kiállításon szerepelnek a Kiskun Múzeumban Végakarata szerint szülővárosában temették el. Sírja a Felső-temetőben található. Kitüntetései: Munkácsi-díj, Kossuth-díj, Érdemes-Művész, Kiváló-Művész, Petőfi-emlékplakett, Kiskunfélegyháza és Debrecen díszpolgára.

                            Petőfi Sándor

Kiskőrösön született-bár Kiskunfélegyházát vallotta szülőhazájának. 1823. január 1-jén született.Apja a kiskunfélegyházi Hattyúházban lévő mészárszéket bérelte. A költő gyermekkorának első éveit Félegyházán töltötte. Kecskeméten, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon, Selmecen, Szabadszálláson járt iskolába. A család vagyoni helyzetének romlása miatt a tanulást abbahagyta. Katonának állt, de betegsége miatt leszerelték. 1844 elején Pestre ment verseit kiadni. Figuráit félegyházi alakokról mintázta. 1844 és 1846 között jelent meg a János vitéz. 1848-ban a márciusi ifjak vezéregyénisége. 1848 június elején Pestről Nagykőrösön át Félegyházára utazott. Ekkor írta a Szülőföldem című költeményét. 1849-ben jelentkezett Bemnél, aki májusban őrnaggyá nevezte ki. 1849 július 31-én a segesvári csatában nyomtalanul eltűnt. Kitüntetése: Kiskunfélegyháza Díszpolgára, 1991.

                            Móra Ferenc

Kiskunfélegyházán született  1879. július 19-kén.Szegeden hunyt el 1934.február 8-kán.
 Íróként, újságíróként és muzeológusként tevékenykedett. Az elemi iskolát szülővárosában kezdte. A félegyházi főgimnáziumban kiváló eredménnyel érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, természettudományi karon. Felsőlövőn tanított, 1902-13 között a Szegedi Napló munkatársa, 1913-tól főszerkesztője. 1917-től a Szegedi Múzeumigazgatója lett. Irodalmi hírnevét prózai írásaival, tárcáival, a világos magyar stílus jellemzi. Ifjúsági regényeinek élményanyaga Félegyházához kapcsolódik. Kitüntetése: Kiskunfélegyháza díszpolgára.