Kiskunfélegyháza értékei

Kiskunfélegyháza szobrai

A Jó és a Rossz :A szobrot 1994-ben alkotta Kun Éva .Ez a fantasztikus szobor a régi Zeneiskola előtt került elhelyezésre - korábban itt állt a második világháborúban elesett orosz katonák emlékműve. A dór stílusú szobor a jó és a rossz azonos gyökérből való származását ábrázolja. Sajnálatos módon a Jó-t ábrázoló szobrocska már megrongálódott - a jobb keze letört a harsonával együtt.

Bajcsy-Zsilinszky Endre szobra :Bajcsy-Zsilinszky Endre ülő szobrát , Eskulits Tamás alkotását 1989-ben helyezték el .

Bányász-szobor:A szobor Kiskunfélegyházán 1950-52-ben fölépült középnehéz vasszerkezeti gyár, a Bányászati Berendezések Gyára jelkép-szobra.Bár a gyárnak már nem ez a profilja , a szobrot mégis meghagyták .

Bem József mellszobra: Alkotója Petrovics József őrvezető. A szobrot eredetileg a kiskunfélegyházi Bem József laktanya parancsnoki épületének bejárata előtt helyezték el 1980-ban, de miután az alakulat megszűnt , a Bem-szobor 2001. május 21-én a Helyőrségi Klub udvara került.

Biztonságban (Pingvin-szobor): A Platán Utcai Általános iskola Pihenőparkjában került elhelyezésre.A kiskunfélegyházi születésű Pálfy Gusztávot kérték fel a szobor elkészítésére anno 1998-ban.

Centenáriumi díszkút: Nevéhez méltóan a díszkutat 1948-ban szerették volna felavatni, de a kivitelező - id. Bozóki István - anyaghiányra és az időjárásra hivatkozva nem tudta tartani a határidőt. Az 1950. novemberében elkészült alkotást az átvételi bizottság nem vette át. A javítások után a díszkutat 1951. november 24.én már átvették, de az ünnepélyes felavatás -érthetően- elmaradt.

Citerázó paraszt: A szobor alkotója Kovács Ferenc aki 1966-ban hozta létre művét.A szobrot a művész az édesapjáról mintázta. Az eredeti alkotás a félegyházi Alsó -temetőben, az alkotó apjának sírját díszíti.

Csobogó ("Kőkáposzta" szökőkút): Alkotója Kovács Ferenc. A szobrot 1982-ben állították fel a Béke téren.A kút esztétikus színfoltja a térnek.

Dózsa György szobor: A szobor alkotója Somogyi József. A művész már 1955-ben elkészítette, de művét csak 1958-ban állították ki Cegléden.
Dózsa születésének 500. évfordulójára újabb szobrot készített a művész amivel 1972. június 22-én lecserélték korábbi alkotását. Somogyi József is részt vett a 'régi Dózsa' új helyének kiválasztásában. Az Dózsa ünnepségsorozat részeként 1972. augusztus 20-án másodszor leplezték le a szobrot Kiskunfélegyházán.

1.Világháborús emlékmű: A szobor alkotói Varga Ferenc és Morell Mihály.1941.május 25-én avatták fel a szobrot.
A tüzérjelenetet ábrázoló domborművet, amely a II. világháború után eltűnt, Morell Mihály szobrászművész újramintázta. A restaurálási és konzerválási munkákat Szűts Tamás szobrász végezte. Az újraavatás 1997. november 1-én történt.

Országzászló:A szobor alkotója Martinelli Jenő. 1934. szeptember 2-kán felavatták, de 1945. augusztus 7-én szétszerelték, és raktárba helyezték.
Végül 1999-ben úgy döntöttek , hogy visszaállítják az emlékjelet. Újraavatása 2001.május 25-kén történt.

Európa-ivókút: A szobrot készítette Kocsis László ,Palásti Gábor és Szűts Tamás.
Kiskunfélegyháza évről évre sokat tett és tesz a testvérvárosi kapcsolatok építésért és ápolásáért. A kút avatási ünnepsége után kapta meg a város az Unió elismerő zászlóját. A kút alsó része( gránit ) a durva a megmunkálatlan, míg a sima a szorgalmasan megmunkált földet jelképezi.
A felfelé ívelő három levél a természet örök megújulását és az itteniek hitét szimbolizálja. A felső sorban az ország, a megye és a város címere látható. A leveleket a 12 európa csillagos pánt fogja össze. A pánt alatt több sorban a testvér és Partner városok címerei láthatók.

Égi Vándor: A szobor alkotója Kiskunfélegyháza egyik díszpolgára , Morell Mihály.2011-ben a Kiskun Múzeumban nyílt állandó kiállítása 11 festménnyel és hat szoborral, köztük az "Égi vándorral".
2013. augusztus 20-n az Égi vándor köztéri mása kapott helyet a Móra Ferenc Gimnázium előkertjében, melyet Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrász és Portolani Gina szobrász nagyított fel és varázsolt köztéri szoborrá. Az öntés Bobály Attila szobrász öntödéjében készült. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatának köszönhetően 4,2 millió forintot nyert az önkormányzat a szobor felállítására. A szobor talapzatát Bozóki István kőfaragó készítette.

Fájdalmas Krisztus-szobor:Alkotója ismeretlen.A Sarlós Boldogasszony templom előtt a Béke téren állították fel a barokk stílusú szobrot. A szép hullámvonalú, festett homokkő alkotást 1774-ben faragták, és a következő évben állították fel.

Fiú bagollyal:A szobor alkotója Gáti Gábor. A szobrot 1976-ban az Ének-zene Tagozatos Általános Iskola előkertjében helyezték el.Lánytestvére Dunaújvárosban látható.

A dunaújvárosi lánytestvére:

Holló Lajos mellszobra:Alkotója Istók János.A szobor már 1926-ban elkészült , de a város akkori vezetői elhalasztották a köztéri felállítását.Végül is több mint 33 év után, 1959 augusztus 20-án avatták föl a szobrot a Móra Ferenc téren. Mivel a talapzat elkészítéséhez szükséges költségeket a városi tanács nem tudta biztosítani, ezért az egykori országzászló mészkő posztamensét használták fel.
2004-ben az Önkormányzati testület döntött egy új, egész alakos Móra-szobor felállításáról és helyéről. Így került sor arra 2004. augusztus 20-án, hogy közel 80 év után újraavatták a Holló Lajos szobrot az eredetileg tervezett helyén, a szülőházzal szemben.

id. Holló László mellszobra :Idősebb Holló László (Holló László Kossuth-díjas festőművész apja)a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium elődjének, a Katolikus Főgimnáziumnak a kezdeményezője, szervezője és első igazgatója volt. Mellszobrát 2009. szeptember 13-án a 200 éves évfordulós ünnepségek nyitányaként avatták föl a Gimnázium előkertjében. A szobor alkotója a Holló László díjas Józsa Lajos szobrászművész.

Kossuth Lajos mellszobra: Alkotója Pálfy Gusztáv.1985-ben lett felavatva a Hősök Parkja egyik szobraként.

Magyarok Nagyasszonya: Corte Guidon a tervezője. A Béke téren avatták fel 1929-ben.

Móra Ferenc szobra:A szobor létrehozói Markolt György,Mihály Gábor,Baráz Tamás,Markolt Sebestyén.2004-ben helyezték el a Móra Ferenc téren.Az író születésének 125. évfordulójára állíttatta a város önkormányzata.

Nepomuki Szent János-szobor:Alkotói Mayer János és Ritter János.
Nepomuki Szent János (1345-1393) a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. Ezeken kívül szobrainak helymegjelölő és helyvédő funkciót is tulajdonítottak. Félegyházán a város újratelepítőinek fatemploma állt 1743-ban ezen a helyen. A szobrot 1799. május 16-án avatták. Szent János szobra 1950-ig volt a város értékes és látványos műemléke. Ekkor 'térrendezés miatt' lebontották.Közel ötven év telt el , amíg a szobor restaurálására sor kerülhetett. A talapzatot Markolt László készítette, a restaurálást Bozóki István végezte. Az elhelyezésben annyi változás történt, hogy a kelet felé néző főhomlokzat most észak felé néz. Az újraavatás és szentelés 1994. november 20-án történt.
(Forrás: Urbán Miklósné: Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek egyéb építmények Kiskunfélegyházán - Kiskunfélegyháza, 2005. 192 p.)

Petőfi Sándor szobra:Alkotója Köllő Miklós.
Segesváron, utolsó csatájának helyszínén 1897-ben szobrot emeltek Petőfi Sándor tiszteletére. Az első világháború alatt a szobor Magyarországra került. Később román politikusok visszakövetelték. A diplomáciai tárgyalások nem jártak sikerrel, a szobrot azóta sem állították vissza eredeti helyére. Románia visszaköveteli a segesvári Petőfi-szobrot. A békeszerződés szerint Magyarország és Románia a nemzeti érzés ápolását szolgáló művészeti szobrait és gyűjteményeiket kicserélhetik egymással.... A román kormány visszaköveteli az összes műtárgyakat, amelyeket 1914. június 1. óta Erdélyből eltávolítottak. Ezek között van a segesvári Petőfi-szobor is, amelyet az 1916-i meneküléskor szállítottak Budapestre. A gyönyörű szobrot később nagy ünnepségek között Kiskunfélegyházán állították fel. (Ellenzék, 1922. V. 13., 6. old.)

Petőfi-kút: Kiskunfélegyházán az egykori gabonapiac területén lévő ásott, téglafalazatú ivókút különleges irodalmi emléke a városnak. A kutat évtizedekkel korábban lefedték. Az alig ismert kútról Petőfi is megemlékezik a Szülőföldemen című versében. A kerámia emlékkutat a Nemzetközi Kerámia Stúdió két művésze készítette.

Szentcsalád:Alkotója Nagy Nepomuki János.A szobrot 1899-ben állíttatta K. Szabó Imréné Kiss Márta vallási áhítatból.

Szentháromság-szobor:Alkotója Hunyadi László.A szobrot a Szent István téren avatták fel 2005-ben.

Szoborpark: Kovács Ferenc szobraiból hozták létre a parkot. A Petőfi-városrész előtti parkban helyezték el a 9 db szobrot, egy föliratos emlékkövet és egy követ a művész aláírásával 1993-ban.